Az akrilát kopolimer úgy hangzik, mint egy nagy, fontoskodó kifejezés, pedig valójában valami, amibe mindennapokban is belebukkanhatsz anélkül, hogy észrevennéd. Egyszerűen fogalmazva, az akrilát kopolimer egy olyan anyagfajta, amely különböző egységekből, azaz monomerekből áll. Éppen ezek a monomerek kapcsolódnak össze láncszerűen, és biztosítják az anyag jellegzetes tulajdonságait.
Az akrilát kopolimer egyik érdekes jellemzője az, hogy tulajdonságaiban rendkívül változatos, ami az egyik legizgalmasabb tény vele kapcsolatban. Először is, rendkívül rugalmasnak tartják, annyira, hogy hajlítható és nyújtható anélkül, hogy eltörne. Ez azt jelenti, hogy számos különböző területen felhasználható, ragasztóktól és tömítőanyagoktól egészen orvosi eszközökig. Az akrilát kopolimer nemcsak vízálló és kémiai behatásokkal szemben ellenálló, hanem igényes alkalmazásokra is kiválóan alkalmas.
Az akrilát kopolimert számos iparágban alkalmazzák főként annak egyedisége miatt. A gyógyászatban például kötésekhez és műtét kesztyűkhöz használják rugalmassága és szilárdsága miatt. Az építőiparban, például tömítőanyagokban és ragasztókban, az anyagot arra használják, hogy anyagokat összekapcsoljanak. Vannak még olyan autók, amelyek ebből az anyagból készült felületkezeléssel rendelkeznek, hogy védjék a járműveket a rossz időjárás ellen.
Mint minden anyagnak, az akrilát kopolimernek is megvannak az előnyei és hátrányai. Ennek az anyagnak az előnye, hogy rugalmas, tartós, valamint ellenáll a víznak és a vegyszereknek. Hátránya viszont, hogy drágább lehet más anyagoknál, így egyes alkalmazásokra nézve nem biztos, hogy gazdaságosabb választás. Emellett az akrilát kopolimer érzékeny lehet a UV-fényre, ezért napsütésnek kitétt kültéri használatra esetlegesen nem alkalmas.
Az akrilát kopolimerizáció fejlődése is folyamatosan növekszik a technológia haladásával. A kutatók és mérnökök mindig az anyag testre szabásának és új felhasználási területek megtalálásának jobb módjait keresik. Néhány új fejlesztés például az akrilát kopolimer keverékek nagyobb rugalmasságának és tartósságának elérésére, illetve az anyag fenntarthatóbbá és környezetbaráttá tételének új módszereinek kidolgozására irányul.